2022: Lépjünk!

Béla kíváncsi és introvertált. Ezért aztán utazik. Sok száz napot tölt távol egy évben az otthonától, sőt, ezt az élményt másokkal is megosztja. Nem turista, látogató, kíváncsiskodó. Erre a kíváncsiskodó csámborgásaira egyre többen elkísérik. Most egy példán keresztül elmeséli, hogyan működik ez a kíváncsiskodó csámborgás.

Barna Béla egy országos útleíró pályázat megnyerése után a Turista Magazin munkatársaként kezdte pályafutását, majd az egri Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén dolgozott, mint tanársegéd, ahol egyéb más tantárgyak mellett Turisztikai újságírást és Sajtófotót is tanított. Barátaitól ragadt rá a Csámborgó név, mert szereti bejárni a világ eldugott, kellemes túrahelyeit, közben ezekről ír és fotózik. Szereti a szemlélődést, szeret mesélni az adott hely minden érdekességéről. Egy idő után ez vált hivatásává, és ma már főállású túraszervező, túravezető. Útjairól közösségi oldalain vagy az Egri Világjáró Klubban rendszeresen beszámol, de könyveket is írt már. Visszatérő vendége a TV Eger magazin műsorának és szinte mindenki ismeri Egerben.

Aki műveli, az megérti és tiszteli. Ilyen a kert, a művészet és a tudomány is. Tímea azon dolgozik, hogy minél több "civilt" vonjon be a tudományos kutatásokba, hogy társadalmasítsa a tudás gyarapítását. Ennek "mellékterméke" lesz a kíváncsiság, a tudományos módszerek megismerése és elfogadása, megannyi hiánycikke a mai társadalomnak.

Dr. Nemesné Kiss Tímea a Tokaj-Hegyalja Egyetem tudományos főmunkatársaként dolgozik. Különösen kedveli azokat a projekteket, melyekben a szakemberek és az önkéntesek egymás lelkesedésére és elhivatottságára alapozva, együttes erővel érnek el tudományos értékkel bíró eredményeket. Elhivatott támogatója a tudomány társadalmasításának, a citizen science-nek.

Miért és hogyan megy el egy magyar srác Cambridge-be, hogy rakéta mérnök legyen? Kéjgázzal és kézfertőtlenítővel hajtott rakétával a világűrbe. Irány a Mars!

András jó példája annak, hogy nem elég jó időben jó helyen lenni, hanem a sikerhez vezető út hatalmas és aprólékos munkát igényel. Gyerekkora óta rakétákat szeretett volna tervezni. Matek és fizika példákkal teli kockás füzet volt legjobb barátja, aztán versenyek Európában, Kínában, majd sikeres felvételi Cambridge-be és most végzősként már tényleg rakétát épít.

A megfelelően kialakított öltözködési stílus magabiztosabbá tehet, sőt időt és pénzt is megtakaríthat vele az ember. Tomasovszky Andrea szín- és stílustanácsadó elmondja, miért és hogyan érdemes a stílusfejlesztés útjára lépni.

Tomasovszky Andrea eredetileg külgazdasági közgazdász, kulturális menedzser, pedagógus, de közszolgálati protokoll szaktanácsadó végzettséget is szerzett. Édesanyja révén - aki egy egyedi ruhákat gyártó francia cég magyar leányvállalatának vezetője volt - már gyermekkorában igényes, egyedi ruhákban járhatott, ami Magyarországon akkor ritkaságnak számított. Érdekelték a szabásvonalak, színek, fazonok, szetteket kreált, divatlapokat olvasott. Felnőttként egyre inkább feltűnt neki, hogy az emberek mennyire nem érzékelik, hogy egy-egy alkalomhoz, rendezvényre milyen öltözéket illene fölvenniük, de főleg azt, hogy mi az, ami jól állna nekik. Eleinte csak hobbiból foglalkozott tanácsadással, de később megérett benne, hogy ez legyen a hivatása.

A jeges Tisza-tóban esve-kelve, később derékig sárban, a tó közepén pár vékony deszkán egyensúlyozva egy láncfűrésszel: így építették meg lelkes civilek a tó vadonatúj, máris őrülten népszerű látványosságait, három kilátót, amelyek kizárólag a vízről közelíthetőek meg. Az előadásban a beruházás nehézségei és örömei mellett a kilátók fenntartásáról is szó lesz.

Hajdú Dániel idegenforgalmi szakközgazdász, a Békatutaj Egyesület elnöke. Az egyesülettel 2007-ben vízitúrák szervezésébe kezdett, ami később kalandtúrákra specializálódott utazási irodává nőtte ki magát. Az egyesülettel szemétszedő vízitúrát és fásítási akciókat szerveznek.

Akiket érdekel az otthonuk "okosítása", gyakran visszarettennek attól, hogy nincsenek szabványok, egymással kommunikáló rendszerek. Martin azon dolgozik, hogy a különböző megoldásokat egy platformra hozza.

Martin okos otthonokat tervez. Informatikus, aki gázszerelőnek készült, aztán mégis egy hatalmas cég fejlesztőmérnöke lett. Olyan megoldásokat eszel ki, amelyek szólnak, ha bekapcsolva maradt valami a házban, vagy a gázfogyasztás közelít a kedvezményes kvótához. Az okos otthonokat eddig csak okos emberek tudták működtetni. Martin hadat üzent az okos otthon káosznak, a különböző rendszerek kuszaságának.

Zsolt bipoláris. Erről nem tud senkivel sem beszélni, feszeng a pszichológusnál, a pszichiáternél. Egyedül a nagy közönséget érzi elég személytelennek, hogy személyes ügyéről, ami sokak problémája, nyíltan és őszintén beszámoljon. Azt ajánlja, hogy azonnal kérjünk segítséget, ha fura tüneteket észlelünk magunkon, vagy másokon.

Kácsor Zsolt 1972-ben született Egerben, az egri főiskolán, majd az ELTÉ-n szerzett történelem szakos diplomát. Mintegy 20 éven át volt a 2016-ban megszűntetett Népszabadság munkatársa. 2011 óta a Kalligram Kiadó szerzője, eddig öt regénye jelent meg, most készül a hatodik, önéletrajzi ihletettségű kötete, amelynek középpontjában a bipoláris depressziója áll. Budapesten él.

Szitta Emese környezeti nevelő és life-coach. Mindkét, különbözőnek tűnő hivatással ugyanazt a célt igyekszik megvalósítani: visszavezetni az embert a természetbe. Tudományos és érzelmi kapcsolata a természettel arra ihlette, hogy klienseivel egy iroda helyett az erdőben találkozzon, és a természetet, mint stresszoldó és önismereti eszközt emelje be a folyamatba.

Biológia-környezettan szakon végzett a Debreceni Egyetemen. Az első munkahelyén az alkalmazott hidrobiológia területén szerzett tapasztalatot. Később az egri Eszterházy Károly Főiskola Környezettudomány Tanszékén tanított, majd gyermekei születése után egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a természetközeli életre. Emellett pedagógusként óvodában, középiskolában is dolgozott, valamint sok éve aktív tagja Magyarország legnagyobb civil szervezetének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek.

Venczel Valentin a politika és a színház évezredes viszonyából vezeti le, hogy a politikusok miért élnek, élhetnek vissza az illúziókeltés ősi eszközeivel. A nézők/választók miért fogadják el, hogy az előadás végén kiderül, hogy a show közben semmi sem volt igaz? Miért ront rá a politika a színházra és miért céltáblája a színháznak a politika? Már a görögök óta...

Venczel Valentin 1952-ben született a vajdasági Nagybecskereken. Általános és középiskolai tanulmányait itt végezte. Később kőfaragóként dolgozott. Diplomáját 1978-ban szerezte az újvidéki Művészeti Akadémián, ahol 1974-től tanult. 1978-1991 között, kétéves kihagyással (1984-1986) az Újvidéki Színház tagja volt. 1987-ben alapító tagja volt a topolyai Tápszínháznak. 1989-1991 között párhuzamosan a kaposvári Csiky Gergely Színházban is játszott. 1991-2013 között az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze volt. 2013-tól az Újvidéki Színház igazgatója. A színházat, mint társadalmi diszkurzust, a közönséget, mint társalkotót képzeli el.

Van úgy, hogy otthon valaki minden példát megold, de a vizsgákon elbukik. A halászat lényege, hogy azok a halak, akik 1000 kilométert úsznak gond nélkül a saját tempójukban, 100 méter után belehullanak a halászok őket üldöző, kicsit gyorsabb hálóiba. Képzeljék el, hogy a festőknek, íróknak úgy kellene alkotniuk, hogy otthon gyakorolnak, aztán időpontra elmennek a festő-, vagy íróstúdióba, és ott 10 óra alatt megfestik, megírják a művüket. A zenészeknek sokszor pont ezt kell tenniük.

Weil András az Ethnofil zenekar billentyűseként kezdte zenei pályafutását, majd évekig zenélt a Kistehénnel, megjárta az amerikai KEXP rádiót a The Qualitons-szal, a Glastonbury fesztivált a RedRed-del, mostanában pedig a ghánai Fokn Bois-szal turnézik Európa -és Afrika-szerte. Zenei producerként és hangmérnökként először saját zenekarainak anyagain kezdett dolgozni, de a hagyományokat megtörve nem klasszikus stúdiókban, hanem például egy vadászházban, vagy épp egy romos kastély falai közt rendezte be a 'homestúdiót'. A 2020-as év hozta meg az áttörést az Ivan & The Parazol ‘Budai Pop’ lemezével, amely bizonyította, hogy az alternatív és offbeat felvételi megoldások és a zenei fókuszú, odafigyelő produceri szemlélet bizony egy nappaliban is jobb eredményre vezethet, mint egy világszínvonalú stúdióban elköltött dollár tízezrek. Az Ivan & The Parazol említett lemeze, valamint a Blahalouisiana-val közös anyag két kategóriában is Fonogram díjat kapott.